Neurofeedback és Asperger: Egy 11 éves gyermek fejlődési útja
A neurofeedback tréning egyre több gyermek számára nyújt hatékony segítséget, különösen azoknak, akik figyelemzavarral, szorongással vagy autizmus spektrumzavarral küzdenek. Ebben az esettanulmányban egy 11 éves fiú fejlődését követjük nyomon, akinek Asperger-szindrómája és az „aktivitás és figyelem zavara” diagnózisa van.
Kiindulási állapot
A gyermek édesanyja elmondása alapján a gyermek kevés dologban lelte örömét, nehezen volt motiválható. Szeretett hintázni és kalandparkokban mászni, valamint színezni – rajztanára rendszeresen dicsérte. Legkedvesebb időtöltése azonban a számítógépes játék volt. Az iskolai teljesítménye vegyes képet mutatott: angolból jeles volt, azonban több tantárgyból bukásközeli állapotban volt. Bár fejlesztőpedagógushoz járhatott volna, az együttműködés hiánya miatt ezt nem vette igénybe.
Az első alkalmak
A tréningek kezdeti szakaszában A gyermek kötekedő, aggályoskodó volt, ám a trénerrel együttműködő. Érdekesség, hogy a tréningek alatt tik tünetek jelentek meg, amelyeket korábban nem tapasztaltak ilyen intenzitással.
Az első pozitív változások
- alkalom után: Édesapja beszámolója szerint egy mozilátogatás során A gyermek kifejezetten élvezte a filmet, és olyan poénokat is megértett, amelyeket korábban nem. Egy éttermi látogatás is pozitív élményként maradt meg: míg korábban türelmetlenkedett, most nyugodtan elbeszélgettek a várakozás alatt. Édesanyja szerint is észrevehető a változás, de nem tudott konkrétumokat megfogalmazni – összességében összeszedettebb lett a gyerek.
- alkalom után:
- Az évnyitót végig tudta állni, nem akart kiszállni, ami tőle korábban elvárható lett volna.
- Elkezdett szeretni járni neurofeedback tréningre, pedig korábban kevés dolog motiválta igazán.
20-25. alkalom: Az iskolából nem érkeztek rossz hírek – ami önmagában előrelépés volt, hiszen korábban, ha jött visszajelzés, az szinte mindig negatív volt.
25-30. alkalom:
- Türelmesebb lett a házi feladatok megírásában.
- Kevesebbet játszott a számítógépen.
- Elkezdett magától olvasni egy könyvet, ami hatalmas meglepetés volt, mivel korábban nem szeretett olvasni.
A mélyebb változások
A tréning folytatásával nemcsak az iskolai és viselkedésbeli változások voltak tapasztalhatók, hanem a hétköznapi szokásai is megváltoztak:
31-40. alkalom:
- Magától kifordítja a kabát ujját, amikor leveszi, és „rendben” teszi le.
- Több dolgot megköszön, amely korábban nem volt jellemző rá.
- Az iskolai stresszt jobban kezeli, kevésbé szorong.
- A tik tünetek szinte teljesen eltűntek, csak egy minimális pislogás maradt meg.
- Egy alkalommal másolnia kellett az irodalom, nyelvtan és matek füzeteibe is – ez egy évvel korábban elképzelhetetlen lett volna számára, most viszont kitartóan megcsinálta, hiszti és ellenállás nélkül.
- Sakkozott egy idősebb fiúval, aki legyőzte, de nem borult ki, hanem humorosan elütötte a dolgot.
- Elkezdett saját motivációból 3D puzzle-ket kirakni.
- A fejlesztőpedagógushoz is rendszeresen jár, és onnan is pozitív visszajelzések érkeznek.
